You signed in with another tab or window. Reload to refresh your session.You signed out in another tab or window. Reload to refresh your session.You switched accounts on another tab or window. Reload to refresh your session.Dismiss alert
Abban a szakaszban, amikor a járványgörbe felfutása exponenciális, az azon a szakaszon kimért növekedési ráta felhasználható a reprodukciós szám becslésére. Ez intuitíve is logikus: minél gyorsabban fut fel egy járvány, annál nagyobb az $R$. A valóságban az összefüggés ennél kicsit bonyolultabb, számít az is, hogy egy fertőzött milyen gyorsan adja át a betegséget, de Wallinga és Lipitsch 2007-es cikkükben részletesen kidolgozták ennek a matematikáját. Nagyon leegyszerűsítve az alapgondolat: ha az illesztett görbe alapján a duplázódási idő 5 nap, és a betegség serial interval-a szintén 5 nap, akkor $R=2$. Hiszen 5 nap alatt jönnek létre a másodlagos fertőzések, és az kétszer annyi beteget jelent, akkor mindenki átlagosan két embernek adta át a fertőzést. Ha a duplázódási idő 5 nap, de a serial interval csak 3, akkor az $R$ kisebb mint kettő, hiszen 5 nap alatt egy átadási generációnál több is történik, mégis csak kétszer annyi beteg van -- egy beteg tehát 2-nél kevesebb betegnek adta át a kórt. Fordítva, ha a serial interval hosszabb mint a duplázódási idő, akkor az $R$ nagyobb mint 2, mert még az első generáció sem jöhetett létre teljesen, mégis már kétszer annyi beteg van -- egy beteg tehát 2-nél többnek adta át a kórt átlagban.
Ez a pont ezt a gondolatot használja fel az $R$ becslésére. Ne feledjük: a kulcskérdés, hogy az $R$ értéke hogyan viszonyul az 1-hez.
Kiválasztható a teljes görbére illesztett exponenciális, vagy ez ablakozható is. Az ablakozás szerepe itt is ugyanaz: kikereshetjük a releváns időtartományt, ahol tényleg exponenciálisan viselkedik a járványgörbe. Fontos, hogy az ablakozás helyességét, értelmességét itt nem láthatjuk, azt minden esetben a Járványgörbe pont alapján ellenőrizzük!
Amennyiben időben változik az $R$ (és így a növekedési ráta is), egy kézenfekvő megoldás a folyamatosan változó dinamika követésére a csúszóablak: a 7. naptól kezdve minden egyes napra kiszámoljuk a megelőző 7 nap adataiból számolt növekedési rátát, és abból az $R$-et. (Innen kapta a módszer a nevét: mintha egy hét nap szélességű ablakot végigtolnánk a görbén, és mindig az ablakban látott adatokból számolnánk.) Így mindig az aktuális helyzetről kapunk képet, annak árán, hogy bizonytalanabb lesz a becslésünk, hiszen mindig csak 7 napnyi adatot használunk fel, bármilyen hosszú is a járványgörbe. Természetesen az ablak szélessége állítható: a hosszabb ablak stabilabb becslést eredményez, de összemoshat különböző dolgokat, a szűkebb ablakban gyorsabban tudja követni az $R$ változásait, de a kevesebb adat miatt bizonytalanabb becslés a dolog ára.
Mindenesetre ezzel a módszerrel az időben változó $R$-et (például: járványügyi intézkedések hatása) is nyomon tudjuk követni.
Matematikai részletek
Elsőként az Euler--Lotka-egyenletet vezetjük le.
TODO
A csúszóablak szélességének a megválasztása, illetve annak dilemmája a statisztikában jól ismert bias-variance trade-off egy példája.
TODO
A konfidenciaintervallum számításához a regressziós modellből vettünk újra és újra mintákat, felhasználva a növekedési ráta standard hibáját (lényegében poszterior szimulációt végeztünk).
TODO
Számítástechnikai részletek
A növekedési ráta átszámítására Wallinga és Lipitsch cikkének gondolatát közvetlenül felírtam gamma eloszlásra (r2R0gamma és lm2R0gamma_sample függvények). A cikk melléklete a szükséges formulát közvetlenül is tartalmazza. A csúszóablakot a zoo::rollapply valósítja meg.