Merge pull request Adventech#3076 from perdodi/stage

Fixes for 2024-03 Hungarian lessons

src/hu/2024-03/01/inside-story.md

@@ -0,0 +1,18 @@
+---
+title: Történet
+date: 05/07/2024
+---
+
+#### AZ ELKÉPEDT SÁMÁN – 1. RÉSZ
+
+_Andrew McChesney_
+
+Az apa sámánként a legfontosabb személy volt a nepáli kisvárosban. Mindenki az ő segítségét kérte. Hitte, hogy szertartásainak nagy hatalma van a szellemvilágban, ezért értetlenül állt az előtt, hogy nem tudott segíteni azon, akit a legjobban szeretett – a feleségén. Őt nem tudta meggyógyítani, még a betegségét sem volt képes diagnosztizálni. Feláldozott egy csirkét, de a felesége fájdalma megmaradt. Pénzt adott egy másik sámánnak, az asszony mégis tovább fogyott, orvoshoz is elvitte, mégis egyre gyengébb lett. Felnőtt lányuk, Divya hazatért, hogy segítsen az anyjának. Egy nap a férfi egy emeleti szobában találta a feleségét és a lányukat. A padlón térdeltek és beszélgettek valakivel, akit ő nem látott. Az apa megdöbbent. Azon tűnődött, hogy vajon a lánya titokban szintén sámán lett-e, mint ő. Később megkérdezte, hogy mit csináltak.
+
+„Az én Istenemhez imádkoztunk, hogy gyógyítsa meg Anyát” – mondta Divya.
+
+„Melyik Istenhez?” – kérdezte az apa, aki sok istent imádott.
+
+„Az én Istenemhez, Jézushoz – mondta. – Már nem követem a családi vallást, új Istenre találtam Jézusban.” Elmagyarázta, hogy az ő Istene teremtette az eget és a földet. „Ha imádkozom, Ő meghallgat, meggyógyítja Anyát” – mondta. Az apja nem hitt neki. Nem értette, hogyan lehetne ez az Isten hatalmasabb, mint a család bármelyik másik istene. Amikor Divyának haza kellett térnie egy másik városba, kérte, hogy magával vihesse az édesanyját. Hat hónappal később találkozott a férfi újra a feleségével, és meglepődve látta, hogy egészséges. Tele volt kérdésekkel.
+
+„Mitől gyógyult meg Anya? – kérdezte. – Milyen gyógyszert adtál neki?” Divya azt válaszolta, hogy csak imádkozott Istenhez. „Isten meghallgatta a kérésemet” – mondta. – Most jól van, boldog, és jár velem a gyülekezetbe.” Az apa ezt nem hitte el. Nevetett. Soha nem hallott még ilyen Istenről, aki állatáldozat vagy más szertartás nélkül gyógyít.

src/hu/2024-03/01/teacher-comments.md

@@ -0,0 +1,86 @@
+---
+title:  Tanítói melléklet
+date: 05/07/2024
+---
+
+#### Áttekintés
+
+Kulcsszöveg: Mk 1:1
+
+Alapige:  Márk 1
+
+Bevezetés: Mk 1:1 nemcsak az 1. fejezet, hanem az egész beszámoló témáját is összefoglalja: „Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliuma”. Egy olyan évszázadban, amikor az embereket a korábban elfogadotthoz képest más evangéliumok meghallgatása csábította (Gal 1:9), Márk ezzel a rendkívül világos kijelentéssel kezdi írását, hogy rámutasson a keresztény vallás lényegére, ami nem más, mint a Jézus Krisztusról szóló evangélium. Jézus nemcsak azoknak nyilatkoztatta ki az örömhírt, akiket meggyógyított, hanem más vallásúaknak is, akiknek szüksége volt a hitre. Márk szerint Jézus maga az evangélium.
+
+A tanulmány témái: Az e heti tanulmány Márk evangéliuma 1. versének két elemét tekinti át: a „Jézus Krisztus evangéliuma” kifejezést, majd még konkrétabban magának Jézus Krisztusnak a nevét.
+
+1.  „Jézus Krisztus evangéliuma.” Márk számára az evangélium, vagy euaggelion Isten jó híre, amely a Szentírásban gyökerezik. Krisztus hirdette a zsinagógákban és bemutatta földi szolgálata során. Isten örömhíre igazából Jézus evangéliuma.
+
+2.  „Jézus Krisztus”. Márk a sokrétű szolgálata fényében mutatja be Jézust. Ő az Isten Fia, a Szent, nagy tanító és prédikátor, valamint részvétteljes gyógyító Galileában és annak határain túl.
+
+#### Kommentár
+
+„…kezdete”
+
+Mind a négy evangélium Jézus Krisztus „kezdetére” utal indulásként. Máté evangéliuma Jézus származásával kezdi, konkrétan az emberi vonallal: Ő Dávid fia, Ábrahám fia (Mt 1:1). Lukács Jézus nyilvános működésének „kezdetével” vezeti be evangéliumi beszámolóját, ahogyan azt a szemtanúk elbeszélték (Lk 1:2). A „kezdet” Jánosnál különleges, mert az emberi történelem hajnala és a Teremtés könyvének „kezdete” előtti időre utal. János „kezdete” Jézus Krisztus örökkévalóságáig nyúlik vissza: „Kezdetben volt az Ige” (Jn 1:1). Ezzel szemben Márk így kezdi: „Jézus Krisztus evangéliumának kezdete” (Mk 1:1). Vagyis Márk célja, hogy Jézus Krisztus evangéliumát a kezdetektől fogva elbeszélje.
+
+Olyan kijelentéssel vezeti be evangéliumát, amely összefoglalja könyvének témáját: „Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete” (Mk 1:1). Ebben a mondatban a két fő szó vagy kifejezés, amelyet közelebbről meg kell vizsgálnunk, az „evangélium” és „Jézus Krisztus”.
+
+„Jézus Krisztus evangéliuma”
+
+Márkon kívül egyik evangélium írója sem használja a „Jézus Krisztus evangéliuma” kifejezést, csak Márknál található meg. Ez arra utal, hogy Jézus és az evangéliuma alkotja Márk elbeszélésének középpontját, lényegét.
+
+Jól tesszük tehát, ha Márk evangéliumának tanulmányozását azzal a kérdéssel kezdjük, hogy Mi az evangélium? A lexikonokban kutatva azt találjuk, hogy a görög euaggelion szónak, amit örömhírnek, evangéliumnak fordítunk, több jelentése is van. „Arra a jó hírre utal, amit Isten küld az embereknek, de jelenti az örömhír hirdetését is.” Továbbá jelenti a könyvet is, ami Jézus életével és tanításával foglalkozik, azaz az örömhírről szóló beszámolót. Az euaggelion kapcsolódik „a részletekhez is, amelyek Jézus életéről és szolgálatáról szólnak, Jézus örömhíréről” (William Arndt, F. W. Gingrich, Frederick W. Dandker szerk.: A Greek-English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature. Chicago, 2000, University of Chicago Press, 403. o.). Ezeket a meghatározásokat szem előtt tartva érvelhetünk úgy, hogy Márk az „evangélium” szót Jézusnak a szolgálata során elvégzett, kegyelmes tetteinek leírására használja, valamint jelzi azt is, hogy az evangélium „örömhír” Istentől.
+
+Jézus cselekedeteinek összessége az evangélium
+
+Márk Jézusnak az emberiségért végzett tevékenységével összefüggésben mutatja be „Jézus Krisztus evangéliumát”. Tehát már az evangélium első verseitől kezdve úgy közli az örömhírt, ahogy az Jézus tanításában és prédikálásában látható (Mk 1:22, 39), amint hatalmat gyakorol a tisztátalan lelkek felett (Mk 1:27), csodákat, gyógyításokat végez. Ezek között volt Simon Péter anyósának meggyógyítása is (Mk 1:30-31), mint ahogy még sokaké, akik különböző betegségekben szenvedtek (Mk 1:32, 34, 40-42).
+
+Miközben tanulmányozzuk az evangéliumokat, megfigyelhetjük: János azzal kezdi könyvét, hogy kijelenti: a logosz (az Ige) öröktől fogva van, továbbá közli Jézus meghatalmazását, amelyet Keresztelő János mondott el. Máté és Lukács bőségesen tárgyalja Jézus emberi származását és földi életének korai éveit. Márk azonban már a kezdet kezdetétől fogva cselekvő Istenként mutatja be Jézust, akinek tettei központi jelentőségűek az elbeszélésében. Az ő beszámolója tehát a cselekvés evangéliuma.
+
+Az evangélium: a hirdetendő örömhír
+
+Márk evangéliuma Isten Szavában, kinyilatkoztatásában gyökerezik. Rögtön az 1. versben található kijelentést követően – „Jézus Krisztus evangéliumának kezdete” – Márk az ótestamentumi iratokból idéz, többek között válogatott verseket Ézsaiás próféta könyvéből (Mk 1:2-3), utalva Dániel próféta könyve „70 hetére” (Mk 1:15; vö. Dán 9:24-27). Itt valóban örömhírként látjuk az evangéliumot. Márk ezt a hírt „az Isten evangéliumának” nevezi (Mk 1:14), ami isteni kinyilatkoztatás az emberiség számára.
+
+Márk szerint tehát az evangélium egyrészt Isten szava, másrészt Jézus cselekedetei, amelyeket földi szolgálata során végzett.
+
+„Jézus Krisztus”
+
+A második szókapcsolat, amit Márk az írása elején használ: „Jézus Krisztus”. Hogyan ábrázolja Márk Jézust?
+
+Az elbeszélésében végig úgy utal rá, hogy „Isten Fia” (Mk 1:1), „Emberfia” (Mk 9:31) és „Dávid Fia” (Mk 10:47). E három identitás közül Jézus istenségét Márk evangéliuma a legelején mutatja be.
+
+Jézus, mint Isten Fia
+
+A testet öltéssel Jézus, az örökkévaló Fiú teljesen alárendelte magát az Atya Istennek, amikor felvállalta a megváltói szerepet (Mk 1:11), önként helyezve magát az Atya vezetése és a Szentlélek irányítása alá (Mk 1:10-11). Márk úgy nevezi Jézust, hogy Ő az „Emberfia”, ami utalás Dániel 7-re. Ezzel megerősíti, hogy Isten országa (Dán 7:14, 27) Jézusé, ami – Márk idejében – karnyújtásnyira van (Mk 1:15).
+
+Márk részletesen ír Jézus emberként elvégzett tetteiről, de mindenekelőtt bemutatja Őt, mint Istent.
+
+Jézus, mint az Isten Szentje
+
+Márk Isten Szentjeként is utal Jézusra (Mk 1:24). Ez utalás lehet Ézsaiás 6-ra, amely az Urat szentként mutatja be (Ézs 6:3). A szent szó a mennyei lények által gyakran használt kifejezés, ezzel dicsőítik az Urat. Márk evangéliumában még a démonok is szentnek – tisztának – ismerték el Jézust (ho hagiosz) (Mk 1:24)” (William Arndt, F. W. Gingrich, Frederick W. Danker: A Greek-English Lexicon of the New Testament and Other Early Christian Literature. Chicago, 2000, University of Chicago Press, 11. o.). A tisztaság Isten lényének lényege. Ennélfogva a démonok vagy tisztátalan lelkek nem állhatnak meg előtte, tudják, hogy megsemmisülnek színe előtt (Mk 1:24).
+
+Jézus, mint tanító és prédikátor
+
+Márk tanítómesterként és prédikátorként mutatja be Jézust, aki szintén beszélt arról, hogy ez is célja első eljövetelének: „Menjünk… hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem” (Mk 1:38). Akkoriban a tanítás/prédikálás megfelelő helyszíne a zsinagóga volt, Márk evangéliuma 1. fejezete négyszer említi (Mk 1:21, 23, 29, 39). Jézus tanításán és igehirdetésén Isten pecsétje nyugodott, a kinyilatkoztatáson alapult. A hallgatói számára időszerűvé és jelentőségteljessé akarta tenni: „Betelt az idő, elközelített az Isten országa” (Mk 1:15). A zsinagógában történt eset után, amikor Jézus kiűzte a tisztátalan lelket egy férfiból, az emberek „elálmélkodtak, annyira, hogy egymás között kérdezgették: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek neki” (Mk 1:27)?
+
+Márk kijelenti, hogy Jézus nem úgy tanított, mint az írástudók (Mk 1:22). Üzenete lényegében azzal volt összhangban, amit Keresztelő János hirdetett. János a megtérésről prédikált (Mk 1:4), és a Megváltó is a megtérés üzenetét hirdette. Hívta hallgatóit, hogy higgyenek és szívleljék meg az üzenetét (Mk 1:14-15).
+
+Jézus gyakran ment városi zsinagógákba prédikálni, de nem korlátozta szolgálatát egyetlen városra, még Kapernaumra sem (Mk 1:21), amit „Jézus városának” neveztek. Vándorprédikátorként bejárta „egész Galileát, és prédikált zsinagógáikban” (Mk 1:39).
+
+Jézus, mint Gyógyító
+
+Ahogy már fentebb megjegyeztük, Jézus szolgálata nem korlátozódott egyetlen városra, de egy konkrét helyre sem, mint pl. a zsinagóga. Márk úgy mutatja be Jézus tevékenységét, hogy „a Galileai-tenger mellett járt” (Mk 1:16). Arról is beszámol, hogy betért Simon és András házába (Mk 1:29). Elvonult egy puszta helyre (Mk 1:35). Szolgálata elért Galilea összes vidékére, a környező területekre (Mk 1:28), beleértve a lakatlan részeket is (Mk 1:45). Igyekezett elérni az embereket ott, ahol voltak.
+
+Jelentős tanítói és igehirdetői szolgálata mellett Jézus gyógyított is. Feladatai közé tartozott a teljes ember gyógyítása, helyreállítása. Meggyógyított egy férfit, aki rángógörcsöktől szenvedett (Mk 1:23-26). Meggyógyította Simon anyósát, akit láz gyötört (Mk 1:30-31). Megszabadította és meggyógyította a démontól megszállott férfit is (Mk 1:32-34, 39). Nem viszonyult közönyösen a lepráshoz nyomorúságos állapota miatt, aki kétségbeesetten járult elé.
+
+Nem riadt vissza a fertőzés lehetőségétől, rátette kezét és meggyógyította (Mk 1:40-42). Jézus a jó hír, az evangélium megtestesítője, ahogyan Márk beszámol róla. „…az egész város odagyűlt az ajtó elé” (Mk 1:33). „… oda mentek hozzá mindenfelől” (Mk 1:45). Jézus Krisztus evangéliumának lényege szó szerint a helyreállítás.
+
+#### GYAKORLATI ALKALMAZÁS
+
+Páltól megtudjuk, hogy sok „más” evangéliumot is hirdettek az 1. században azon kívül, amit ő tanított. Szomorú kimondani, de sok keresztényt becsapott valamilyen „más evangélium” (Gal 1:6), az igazi eltorzított változata. Kérjük meg a csoport tagjait, hogy gondolják át az alábbi kérdéseket!
+
+1.  Mit jelent számomra az evangélium?
+
+2.  Mi ennek a lényege, a szíve?
+
+`Jegyzetek`

src/hu/2024-03/02/inside-story.md

@@ -0,0 +1,10 @@
+---
+title: Történet
+date: 12/07/2024
+---
+
+#### AZ ELKÉPEDT SÁMÁN – 2. RÉSZ
+
+_Andrew McChesney_
+
+_Az apa kimerült a sok munkától, és néhány napig pihent a lánya házában, Nepálban. Érdeklődve figyelt, amikor Divya lelkésze meglátogatta őket a gyülekezet néhány tagjával együtt. Hallgatta az énekeket a lánya új Istenéről, Jézusról. Azután a lelkész kinyitotta a Bibliát, és felolvasta Jézus szavait: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Mt 11:28). Az apa meg akarta ismerni ezt az Istent. Nyugalomra vágyott. Ekkor a lelkész felolvasta Jn 3:16-ot: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” A férfi meghatódott. Soha nem hallott még arról az Istenről, aki az egyszülött Fiát adta az emberiség megmentéséért. Rájött, hogy nincs szükség állatáldozatokra, mert Isten elküldte a Fiát, mindenre elegendő áldozatként. Ez óriási hatást tett rá, elkezdte naponta olvasni a Bibliát. Szombaton elment a gyülekezetbe Divyával és a feleségével, aki a lányuk imádsága után kigyógyult rejtélyes betegségéből. Nem értette a prédikációt, a Szentírást sem, azt mégis magával vitte, amikor hazatért. Teltek-múltak a hónapok, és már nem akarta imádni a szellemeket. Úgy döntött, hogy nem lesz többé sámán. „Az életem megváltozott – mondta a városa lakóinak. – Nem fogom többé a szertartásokat végezni.” Az emberek felháborodtak, amikor megtudták, hogy a sámán keresztény lett. Azzal vádolták, hogy elárulta az őseit, de őt ez nem zavarta. Biztos volt benne, hogy megtalálta az egyetlen Istent. Ma a feleségével együtt aktív tagja a Hetednapi Adventista Egyháznak, diakónus lett. Krishna Lama a neve, 66 éves. „Régen úgy gondoltam, hogy ott az otthonom, ahol az őseim éltek – mondta. – Most viszont úgy érzem, hogy a gyülekezet az otthonom. Jézussal ragyogónak látom a jövőt.”_