Imperative Programming: rev utility

Command-line utility for reversing text. [Course: Imperative Programming]

Description

(The task was written in Hungarian. Translation coming soon.)

1. A reverse parancs megvalósítása

Ebben a feladatban megvalósítjuk a reverse parancsot: az argumentumként kapott fájlok tartalmát, vagy a konzolról beolvasott sorokat sorszámozva vagy sorszámozás nélkül, fordított sorrendben, és a sorokat megfordítva (tükrözve) írjuk ki a standard outputra. Pl. ha a test.txt tartalma a következő, és sorszámozást is kérünk:

alma
barack
szilva

... akkor a reverse parancs eredménye a következő:

3 avlizs
2 kcarab
1 amla

Példa több fájl feldolgozására: ha a test.txt fájlt kétszer adjuk meg paraméterül, és nem kérünk sorszámozást, akkor a kimenet a következő:

avlizs
kcarab
amla
avlizs
kcarab
amla

A megoldáshoz feltesszük, hogy bármely fájl teljes egészében elfér a memóriában.

A megoldás forráskódját (a .c ´es .h fájlokat, tehát a lefordított binárist nem kell) egy zip fájlba tömörítve töltsd fel! A megoldást a határidő lejártáig akárhányszor fel lehet tölteni. A beküldött megoldást automata tesztelő fogja lefordítani. A fordítás eredményét komment formájában láthatod majd a Canvasen.

Fontos: a feladatban leírt kimeneteket pontosan a megadott formátumban adjuk meg, különben az automata tesztelő rossz megoldásnak fogja értékelni a programot!

(Megjegyzés: a feladat alapja a rev Unix utility, amely a kapott bemenet(ek) tartalmát eredeti sorrendben, de sorszámozás nélkül és a sorokat megfordítva írja ki.)

2. Feladat

A program olvassa be az első parancssori argumentumként, hogy szeretnénk-e a sorszámokat is kiírva látni a képernyőre! A paraméter két lehetséges értéke legyen “linenums” ´es “nolinenums”, más stringet ne fogadjunk el. Második parancssori argumentumként olvassuk be egy tetszőleges sor maximális hosszát (a beolvasott karakterek maximális számát)! Ezt a két adatot tároljuk egy struktúrában.

Amennyiben a felhasználó nem ad meg legalább két parancssori argumentumot, jelenítsük meg a következő használati utasítást (a második sor egy tabulátorral kezdődik), majd fejeződjön be a program:

Usage:
    rev [SHOW LINE NUMBERS] [MAX LINE LENGTH] files...

A beolvasandó fájlok nevét további parancssori argumentumokként adjuk meg a programnak, és olvassuk be egyenként a fájlok tartalmát. Ha az aktuális argumentum hibát okoz (a fájlt nem sikerült megnyitni), írjunk hibaüzenetet a standard error outputra, és folytassuk a végrehajt´ast a következő argumentummal. A hibaüzenet legyen: File opening unsuccessful: <fájl neve>. Ha a fájl egy sora hosszabb, mint a maximális sorhossz, a fennmaradó karaktereket hagyjuk figyelmen kívül!

Ha a felhasználó nem adott meg egy fájlnevet sem, olvassunk be sorokat a standard inputról, amelyek legfeljebb a megadott maximális számú karakterből állnak! Ebben az esetben ne írjunk a konzolra semmit, csak várjunk a felhasználó inputjára.

(Tipp 1: a fájl típusú pointer valójában egy stream, amely helyettesíthető a standard inputtal (stdin).)

(Tipp 2: az EOF eseméeny Unix rendszeren a Ctrl+D, Windowson a Ctrl+Z parancssal váltható ki.)

A sorok tárolásához használjunk dinamikus tömböt! A tömb létrehozásakor a mérete legyen egy előre rögzített érték (pl. 8). Ha a memóriafoglalás sikertelen, írjunk ki hibaüzenetet (Memory allocation failed!), és fejezzük be valamilyen hibakóddal a végrehajtást. (Ugyanez vonatkozik a tömb méretének megváltoztatására.) Ne száamoljuk meg előre az aktuális fájl sorait, hanem duplázzuk meg a tömb méretét, amennyiben a sorok száma túllépi az aktuális méretet!

A megoldást bontsd több fordítási egységre! A main függv´eny kerüljön a main.c fájlba, minden más függvényimplementáció kerüljön külön fordítási egységbe, amelyhez készüljön el egy header állomány. A header állományt védd header guarddal.

3. Elvárás a programmal szemben

• A nem forduló kód automatikusan 0 pontot ér. (Természetesen ez csak a legutoljára feltöltött megoldásra vonatkozik, a feladat határideje után.)
• Ne használj globális változókat!
• Logikusan tagold a megoldást. A megoldás részeit külön függvényekben valósítsd meg.
• Ügyelj, hogy ne legyen a programban memóriaszivárgás!
• Kerüld a nem definiált viselkedést okozó utasításokat!

4. Tanácsok

• Ne feledkezzünk meg a dinamikus memóriafoglalás sikerességének ellenőrzéséről, és a foglalt memória felszabadításáról! Teszteld a programot valgrinddal, hogy felderítsd az esetleges memóriaszivárgást.
• Amennyiben a beolvasáshoz az fgets függvényt használod, ne feledd, hogy ha a sor rövidebb, mint a puffer maximális hossza, a függvény beolvassa a sortörést is, ami a kiírásnál hibás eredményhez vezethet.

Compilation

To compile, simply enter the following command:

gcc -W -Wall -Wextra -pedantic main.c utils.c reverse.c init.c -o rev